Árpád népe – sok harc és viszontagság után – megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak.
Hogyan tovább? A Viharlovasok sorozat 4. részében Kr. u. a 940-es években járunk. Egyre markánsabban érezhető a változás a Kárpát-medencében élő magyarság életében. Az Árpád fejedelem halálát követő, és a hatalom birtoklását célzó belső politikai torzsalkodások elmélyülnek, változások formálják át a törzsek életét, vészes politikai és gazdasági megosztottság veszélyezteti a rendet.
Jelentős különbségek mutatkoznak a nyugati hadjáratok előnyeit leginkább élvező dunántúli, és a jóval kedvezőtlenebb körülmények között élő keleti törzsek, törzsmaradványok és nemzetségek között, mely komoly ellentéteket szül. Új szövetségek köttetnek, színre lép a határozott és bölcs Taksony, mégis fellángol a belháború. Mindeközben a magyarok főbírája, Bulcsú főhorka okos diplomáciával Bizánc felé törekszik, s immár megkeresztelkedve saját politikáját igyekszik érvényre juttatni.
Fenyegető közelségbe kerül egy sorsfordító csata, amely végleg megváltoztatja majd a kárpát- medencei magyarság életét.